Egy ötlet a zöld bányászat iparára

Ahogyan a legtöbb ágazatban, a bányászatban is arra törekednek, hogy tevékenységükkel a lehető legkisebb károkat okozzák a környezetben. A szigorodó jogszabályok és a fokozódó társadalmi elvárások miatt ez egyre nagyobb kihívást jelenthet. A cél, hogy a bányászatot összhangba hozza a természettel, megőrizve a termékeny talajt, a vadon élő állatokat, a tiszta levegőt, a biológiai sokféleséget és az iható, tiszta vizet. Ez nem könnyű feladat, de lehetséges, ha megtaláljuk az utat egy sokkal zöldebb jövő felé.

A víz lehet a legnagyobb kincs

A vízgazdálkodás a zöld működés egyik legfontosabb szempontja, hiszen a víz korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, mégis elengedhetetlen mindenki számára. A bányászatban különösen fontos szerepe van a víznek, mivel az érc tiszta fémmé alakításához szükséges. Azonban a bányák környékén a víz gyakran nehezen hozzáférhető, így még értékesebbé válik. Ezért a tudatos vízgazdálkodás azzal kezdődik, hogy egyetlen csepp sem vész kárba.

Manapság a fenntarthatóság vált a bányák vízgazdálkodásának középpontjává: a rendelkezésre álló forrásokból minél kevesebb vizet használjunk fel, a lehető legkevesebbet szennyezzük, és a szennyezett vizet tisztítsuk meg, majd használjuk újra. Ez a szemléletváltás kihívást jelent, de szükséges ahhoz, hogy jelenünk és jövőnk valamelyest jobbá váljon.

Az egyik megoldás a párolgás elkerülésére, az állatok elriasztására és a környezet védelmére a felszín letakarása lehet. Ugyanakkor a hozzáférés megőrzése érdekében a letakarásnak rugalmasnak kell lennie.

Ipari tározó úszó fekete golyókkal lefedve, a háttérben szélturbinák láthatók.

A tározókat borító lebegő labdák segítenek csökkenteni a párolgást és megvédeni a környezetet az ipari tevékenységek során.

Hulladékgazdálkodás és fenntarthatósági célok

Egy másik kritikus terület a hulladékgazdálkodás. Mivel az ércek gyakran csak kis mennyiségben tartalmaznak értékes fémeket, a bányászat jelentős mennyiségű hulladékot termelhet. Ennek eredményeként az érckitermelési pontból sok értéktelen föld/kő kerül a felszínre. A feldolgozás után ezek steril gödrökben vagy zagytározókban kerülnek tárolásra. Ha a hulladékanyag nem szennyezett, ezeket a területeket könnyen csökkenteni lehet. Még szőlő is termeszthető a száraz lejtőkön, és a zagytározók felszínét termékeny talajjal borítva mezőgazdasági vagy erdészeti területként hasznosítható.
Azonban a helyzet gyakran nem ilyen egyszerű, mivel a feldolgozás során használt környezetre veszélyes anyagok miatt a hulladék rendkívül veszélyessé válik.
Ezeket szigetelni kell, hogy a mérgező anyagok ne kerüljenek a környezetbe, így megóvva a természetet. Egy megfelelő fedőréteg ebben is segíthet, mivel a zagytározó felszínének lefedése szigetelőréteget képez, amely nedvesen tartja az alkáli, finomszemcsés port, és csökkenti a porzás kockázatát (pl. vörösiszap-tározók esetében). A bányák bezárása utáni zagytározók lefedését szigorú jogszabályok szabályozzák. Ezek a fedések tökéletes megoldást nyújthatnak az előírásoknak megfelelően. Legfontosabb szerepük, hogy elriasztják a madarakat és megvédjék a vadon élő állatokat, mert eltakarják azokat a nyílt vízfelületeket, amelyek vonzanák őket, és akár el is pusztíthatnák.

Közelkép színes ipari labdákkal, köztük kék, piros, fehér és türkíz színűekkel, amelyek környezetvédelmi úton készülnek

Az ilyen ipari labdák kulcsszerepet játszanak a párolgás csökkentésében, a káros kibocsátások minimalizálásában és a fenntarthatóság javításában a bányászatban és az ipari folyamatokban.

Fedőrétegek hatása az elektrolitikus fémfinomítás során

A megfelelő fedőréteg megválasztása fontos szerepet játszhat az elektrolitikus fémfinomítási folyamatokban, amelyeket az ércből származó tiszta fém kinyerésére használnak. Az anódok mozgatásához szükséges automatikus vonal folyamatos be- és kiemelő mozgást végez a savfürdőben. A biztos fedőréteg alkalmazása nem lehetséges. Bár ideális esetben a savfürdőket le kellene fedni, a vegyszerek hevítése által okozott intenzív párolgás savködöt eredményez a műhelyben, amely több problémát okoz:

• Nagy teljesítményű elszívórendszer szükséges
• Munkavédelmi problémák a káros gázok, szagok és gőzök miatt
• Hő- és anyagveszteség
• A savköd korrozív hatása károsítja a gyár fém szerkezetét és berendezéseit, ami gyakori karbantartást igényel

Ezek a problémák jelentős, elkerülhető költségnövekedést okoznak.
Az ipari labdák fedőrétegként történő alkalmazásával a fenti problémák könnyen megszüntethetők. A labdák rétege elszigeteli a savfürdőt a környezetétől, és jelentős változásokat idéz elő:

• A hő- és anyagveszteség akár 75%-kal csökkenthető
• A környezetbe kerülő káros gázok és gőzök mennyisége 85-90%-kal csökken
• Alacsony teljesítményű elszívórendszer is elegendő lehet
• Biztonságosabb és egészségesebb munkakörnyezet biztosítható
• A savköd koncentrációjának drasztikus csökkenése révén kevesebb kár éri a fém szerkezeteket és a berendezéseket

Összegzés

A jelenlegi villamosenergia- és nyersanyagárak mellett az ipari golyókba történő beruházás néhány hónapon belül megtérül. Jelentős megtakarítást eredményeznek a fűtési, anyag-, villamosenergia- és karbantartási költségek terén.